forrás: http://swedsteel-metecno.com/
Bár a Swedsteel és az N-ferrum szakemberei a könnyűszerkezetes építészet határait feszegetik innovatív megoldásaikkal, a megrendelők elégedettek. Az acélszerkezeteket gyártó, biatorbágyi üzemmel rendelkező cég, illetve a magyar tulajdonú családi vállalkozásból kinőtt kivitelező kft. két év alatt több mint egy tucat csarnokot hozott tető alá. Voltak köztük olyanok is, amelyek irányadó esetként szolgálhatnak a szakma számára.
A részletekről Nemes János, az N-ferrum Kft. tulajdonos ügyvezetője beszél.
Feltételezhető, hogy a KITE megrendelésére 2018-ban Zalaszentbalázson épített szerelőcsarnok a legmagasabb műszaki elvárásoknak is megfelel. Milyen kihívásokkal szembesültek a kivitelezés során?
A 18 méter fesztávolságú, 36 méter hosszú, három részre (javító üzem, raktár-gépátadó, szociális helyiségek-irodák) tagolt épületben a KITE által forgalmazott John Deere mezőgazdasági gépek javítása, karbantartása folyik. High-tech szerkezetekhez pedig hasonló környezet illik. Ennek megteremtésekor tehát nekünk is a legmodernebb alkalmazásokat kellett bevetnünk, sőt meg is harcolnunk értük.
Amikor a rendelkezésünkre bocsátott tervek alapján belefogtunk az árajánlat elkészítésébe, egyértelmű volt, hogy az abban megadott termékmárkával szemben mi a Swedsteel kínálatából valósítanánk meg a csarnokot. Mivel jól ismerjük a gyártó szortimentjét, amelynek a legapróbb elemei is egy kiválóan átgondolt rendszer részeit képezik, mind a megrendelő, mind a saját érdekeinket figyelembe véve ezt gondoltuk a legtökéletesebb megoldásnak. Viszont ha az eredeti elképzelést más tulajdonságú szerkezetekkel kívántuk helyettesíteni, statikailag és tűzvédelmi szempontból is újra kellett tervezni a struktúrát. A munkát az N-ferrum megbízásából egy tervezőiroda végezte szorosan együttműködve a Swedsteel mérnökeivel. Arra is tekintettel kellett lenni, hogy szerelőcsarnokban daru szállítja a gépekből kiemelt, nagy súlyú alkatrészeket. Éppen ezért a 8.52 méteres vállmagasságú épületnek hatalmas terhelést kell elbírnia, hiszen a váz maga viseli a darupályát tartó konzolokat is.
Ilyen esetekben nem csupán a nagyfokú stabilitás megteremtése a cél, de azt is biztosítani kell, hogy tűz esetén a fém a nagy hőhatás ellenére is megtartsa a teherbíró képességét. Ezt a tűzoltóság és a műszaki hatóságok nagyon szigorúan ellenőrzik. Az általános módszer az, hogy a szerkezeti elemeket tűzgátló festékkel vonják be. És ezen a ponton volt az egyik jelentős újításunk a KITE csarnok esetében a Swedsteellel közösen. A tető szelemenrendszerének és az álmennyezet tartószerkezetének az újratervezéséhez egyedülálló számítási módszert kaptunk a gyártótól. Ennek felhasználásával olyan stabil struktúrát lehetett kialakítani, ahol a szelemenek nem igénylik a tűzgátlóval történő lefestését. Sőt! Bár a hatóságokat nem mindig könnyű meggyőzni az ilyen egyedi megoldások hitelességéről, az adatok számukra is igazolták a statikai megfelelőséget: a biztonságot.
Ezzel a módszerrel több millió forintot takarítottunk meg a beruházónak úgy, hogy semmit nem adtunk föl a minőségi követelményekből.
De a KITE csarnokánál nem ez volt az egyetlen szokatlan megközelítésünk.
Szintén a tűzbiztonsággal van összefüggésben, hogy a fűtött csarnokrészek homlokzatát és tetőzetét PIR habos szendvicspanelből tervezték kialakítani. Ehelyett mi a Swedsteel Superwall PUR magos változatát ajánlottuk szintén speciális beépítési szisztéma mellett. A gyártó útmutatásai alapján sűrűbb csavarozást végeztünk. Az elemeket fűzőcsavarokkal erősítettük meg, és tűzgátló tömítőszalagot használtunk. Ez persze újabb egyeztetést igényelt az engedélyezésre hivatott szakemberekkel, de a felkínált eljárásról ismét kiderült, hogy tökéletesen működik, azaz megfelel az előírásoknak. Bár több munkába és beépített alkatrészbe került, összességében így is olcsóbb lett az épület.
Hogyan illesztették össze a fűtött és az ún. hidegcsarnok részeket?
Ez bizony egy újabb izgalmas feladat volt a kivitelező számára, de mi szeretjük a kihívásokat, pláne, ha a Swedsteelt tudhatjuk társunknak. A szervizt, illetve az irodákat és szociális helyiségeket befogadó csarnokrész – nevezzük ezt fogadó felületnek – tetőburkolata a fentiekben már említett, 10 centiméteres szendvicspanelből készült. Ezeknek a fegyverzete egy 38 mm-es trapézbordázatú lemez. (A38/333). A bordázat a gerincre merőlegesen fut, és a csapadékvizet az ereszcsatornákba vezeti. Ehhez a felülethez kellett csatlakoztatni a tetőn a fűtetlen csarnok 45 mm bordamagasságú STR45 jelzetű termékből kialakított fedését. A szigetelt szegmens oldalfalát szintén 10 cm-es szendvicspanelből építettük meg, de ezt egy mikrobordás lemez fedi vízszintes irányban szerelve. A hidegcsarnok homlokzatát pedig a C szelemenekből összeállított ún. másodlagos tartószerkezetre applikált, 20 mm-es trapézlemezek alkotják. A számokból látható, hogy mind a tetőn, mind oldalfalaknál viszonylag jelentős szinteltérésű burkolatváltást adódott. A Swedsteelnek köszönhetően a teljes vízzáróság megtartása és az esztétikai követelményeknek való maradéktalan megfelelés mellett kifogástalanul sikerült. Az általunk készített konszignáció alapján a cég biatorbágyi gyárából ugyanis pontosan illeszkedő lemezek beszerelésével alakítottuk ki az átkötéseket.
Ennél a projektnél a Swedsteel szortimentjének szinte teljes skáláját igénybe vettük: tőlük érkeztek a Z-C gerendák, az STR45-f jelzetű antikondenzációs filcréteggel ellátott trapézlemezek, a szendvicspanelek, ablak és kapuszegélyek, a gerinctakaró, a hófogók, a tetőbiztonsági elemek és persze a komplett esővízlevezető rendszer. Mindezek időben, egyértelműen jelzetezve, méretezve, előregyártva.
Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy ez a csarnok az N-ferrum és a Swedsteel közös munkája nyomán megvalósult referenciaépületnek is tekinthető.
Csak a tényeket sorolom. Öt cég pályázott a munkára. A több száz munkaórával összeállított, az újratervezést is magában foglaló 1500 tételt tartalmazó ajánlatunkkal mi nyertünk. Két olyan műszaki megoldást is alkalmaztunk, amelynek helyességéről és megbízhatóságáról a szakhatóságokat is meg kellett győznünk. 2018 októberében fogtunk munkához és decemberben átadtuk a legkorszerűbb elvárásoknak is megfelelő épületet. Jelentősen csökkenteni tudtuk a beruházó költségeit. A beépített svédacél alapanyagú, tűzihorganyzással előállított anyagoknak köszönhetően ehhez a csarnokhoz évtizedekig nem kell hozzányúlni, mert ellenálló a rozsdával és az egyéb környezeti hatásokkal szemben.
A megrendelő olyannyira elégedett, hogy a Kaposváron épülő új, a mostanival szinte egyező egységének építésére kiírt pályázatán is minket hirdetett győztesnek.
Ezek alapján azt csak megkockáztatom, hogy a KITE csarnok valóban példaértékűnek tekinthető napjaink könnyűszerkezetes építészetében, de azt bátran kijelenthetem, hogy az N-ferrum számára a 13 év alatt megalkotott projektjeink közül nem a top tízben, hanem a top egyben a helye.
Úgy hírlik, hogy a becsehelyi baromficsomagoló üzem megépítésénél is szükség volt az innovatív, amolyan n-ferrumos – swedsteeles, virtuóz megoldásokra.
Valóban az is érdekes munka volt, hiszen egy 21.5 méter fesztávolságú 50 méter hosszú csarnokot kellett megépíteni úgy, hogy a födémnek – igaz csak 360 négyzetméteren – egy négyzetméterenként 700 kg terhelhetőségű második szintet is meg kell tartania belső alátámasztás nélkül.
Nos, mindehhez kaptunk egy olyan dokumentációt, amit követve nem állt volna meg a „ház”. Jött tehát ismét az újratervezés, amely egy tűzgátló festést nem igénylő, ugyanakkor az átlagosnál nagyobb terhelhetőségű, egyedinek mondható födémrétegrendet eredményezett.
Mi a titka?
Az épületet alapvetően vasbeton oszlopok tartják. Ezekre fekszenek föl hat méterenként a Swedsteel rácsos tartószerkezetei. Ezek kötik össze a pilléreket és tartják a födémet, hiszen ide csatlakoznak be a belső tér felé tartva a C szelemenek: ennél a csarnoknál sűrűbben, azaz 60 centiméterenként elhelyezve ún. födémfióktartó gerendákként. Mivel nagy fesztávot kell áthidalniuk, továbbá a fölülről lefelé ható erőknek való ellenállás mellett még az alulról fölszerelt, a hűtőház szigetelését biztosító szendvicspaneleket és egy réteg gipszkartont is meg kell tartaniuk, felfüggesztést is alkalmaztunk, amit a sátortető megfelelő elemeinél rögzítettünk szinte függőhídszerűen. Erre a rétegre csavaroztuk a jó statikai tulajdonságokkal bíró STR35-ös trapézlemezt. A két szerkezeti elem egymást fixálva került kölcsönhatásba, amennyiben nem csupán a C szelemen tartja a lemezt, de az STR35-ös (35 mm bordamagasságú trapézlemez) is megakadályozza az alatta lévő elemek oldalirányú elmozdulását. Erre a felületre került egy gipszrostlap járófelület, ami nem csak jó tűzállósággal, de nagy teherbíró képességgel is rendelkezik. Magát a konkrét járófelületet pedig egy linóleum borítás adja. Természetesen ez a födém sem bújhat ki a 30 perces tűzállósági követelmények terhe alól. Mivel a Swedsteel szakemberei ismét igazolni tudták, hogy az így megalkotott struktúra a statikai és a tűzvédelmi szabályoknak megfelel, sőt a tűzoltóság szakemberei a helyszínen személyesen is tanulmányozták újszerű rendszerünket, itt sem volt szükség a költséges tűzálló festésre: a csarnok az elvárt feltételek mellett, de gazdaságosabban valósult meg.
Az elmondottak alapján tehát elfogadom a virtuóz jelzőt, de nem a szerénytelenség okán, hanem mert azt vallom, hogy a bravúros mutatvány – pl. a zenében is – rengeteg munkát, tanulást, szellemi értéket, profizmust és – nem utolsó sorban – felfedezői bátorságot feltételez, ugyanakkor a további gyakorlat számára precedenst is teremt. A Swedsteel mechanikai szempontú tűzvédelmi megközelítései, amelyek bizonyos épületrészeken a vegyi kezelést tudják kiváltani, és amelyek elfogadtatásáért meg is kellett küzdeni, egy következő csarnoknál már manifesztumként szolgálhatják az újabb ügyfél, illetve az ellenőrző hatóságok meggyőzését. És ahogyan szólista sincs zenekar nélkül, az N-ferrum se lehetne ilyen sikeres a Swedsteel nélkül. Növekedésünket 30 százalékban annak köszönhetjük, hogy már csak velük dolgozunk.
Ha áttételesen is, de már a játékot említette, ne feledkezzünk meg egy újabb unikális munkáról, tudniillik a zobori Kalandozoo élményparkról, ahol Magyarország egyetlen hullámvasútjához rendeltek önöktől kisebb csarnokokat.
Már csak azért is öröm erről beszélni, merthogy itt gyerekek számára dolgozhattunk az acéllal, amely nem csak komoly üzemcsarnokok alkotóanyaga lehet, de modern, letisztult formák, játékos eleven színvilág is teremthető velük. Mivel a rozsdaállóságot fokozó bevonatok különböző árnyalatokban állnak rendelkezésre, egy vidámabb kompozíció érdekében Zoboron mi használtuk az antracitot, a bordót és a zöldet is a kiszolgáló és a fogadó épületeken. Bár az előbbieknél jóval kisebb alapterületekről van szó, mégis sokféle terméket építettünk be. A gépészet helyiségének szigetelését szendvicspanel falazat és tető kialakításával oldottuk meg. A hullámvasút fogadó épületét a Swedsteel Z és C profiljai tartják, valamint trapézlemezei burkolják, és Biatorbágyról érkeztek a kiegészítők is – természetesen.
„Természetesen!” Ez azt jelenti, hogy az önök számára nincs alternatívája a Swedsteelnek?
Pillanatnyilag nincs.
Csak pillanatnyilag?
A válasz nagyon egyszerű. Szakemberek és vállalkozók vagyunk. Kemény konkurenciaharc közepette kell boldogulnunk. Ebben találtunk nagyszerű partnerre a Swedsteelben. Számunkra azonban nem a név fontos, hanem az a fajta mentalitás, amit a csapat képvisel. Ez testesül meg abban, hogy csak a legjobb anyagokkal dolgoznak, nagy választékot alakítottak ki, ezeket rendszerekbe szervezik, innovatívak, egészen kifinomult és up to date mérnöki tudás adódik a termékeikhez, és kifogástalan a vevők kiszolgálása is. Ezek a dolgok számunkra létkérdések. Ha elégedett az ügyfél, akkor újabb megrendelésekre számíthatunk. Ha nekünk van munkánk, a Swedsteelnek is van. Persze ez már fordítva is igaz. És bizony egzisztenciális mozzanatként jelenik meg a beruházó számára is. Nem véletlenül hangsúlyoztam többször is az újratervezés kifejezést. Tudom, hogy nem csak az N- ferrummal fordul elő az, hogy gyakran „íróasztal szagú” tervek fogadják az árajánlatkérések során. Ez nem feltétlenül a tervezők hibája. Ha magukra maradnak, ha nem eléggé járatosak a praxisban, ha nincs széles körű termékismeretük, akkor a gyengécske terveket valahogyan a kivitelezőnek kell ellensúlyoznia. Ilyenkor jön a barkácsolás, kerül elő a hegesztőgép meg a lángvágó. De ez már régen rossz! Ha a dokumentációban pl. nincs megadva, hogy előfuratozott szelemenekkel is lehet dolgozni, kezdődhet a helyszíni fúrás-faragás, növekszik a hibalehetőség. Telik az idő, csúszik az átadás, később indulhat a termelés, halmozódik az élőmunka-költség, ami pl. az egyik legsúlyosabb tétel a költségvetésben. Ha viszont – mint a felsorolt példákból látjuk – egy kivitelező ismeri azt a komplex szolgáltatáscsomagot, amit a Swedsteel nyújtani képes, a saját és a megrendelője érdekében is az újratervezés mellett fog kardoskodni, mert ebben a konstellációban szervesen együttműködik a tervezés, a gyártás és a kivitelezés: a mérnöki iroda szellemi befektetése összeolvad a Swedsteel know-howjával, a kivitelező tapasztalatával. Minden kompatibilis. Az építő vállalatnak egy ilyen előkészítettségi fokon már nincs más dolga, mint villámgyorsan a helyszínen – kis leegyszerűsítéssel élve – pár villáskulccsal összeszerelni az alkatrészeket, amelyekből egy a funkciónak, az előírt műszaki paramétereknek megfelelő, korszerű és tartós épület jön létre, ami pont ennek a szoros együttműködésnek válik hírvivőjévé is egyben. Ráadásul – ezt is ritkán említik – egy olyan mobil szisztéma lesz adott, amit a tulajdonos alkalomadtán akár szét is szereltethet, és egy másik helyen ismét felállíthat. Nem ez a leggazdaságosabb, a legkézenfekvőbb az összes szereplő számára a 21 században? Nem ez a jövő? Nem ez a fenntartható fejlődés egyik eklatáns megközelítése?
A válaszokat a megrendelők józan belátására bízom.